Mi köze lenne a felhasználói élménynek a keresőoptimalizáláshoz? Elvileg az első arról szól, hogy a weboldal látogatója mit él meg a látogatás alkalmával: haját tépve keresgél a labirintusszerű struktúrában, vagy örül, hogy gyorsan és pontos választ kapott a kérdésére? A második meg ugye arról, hogy hol rangsorol a kereső egy weboldalt a találati oldalon. Látszólag messze áll a két terület egymástól, de ha mélyebbre ásunk, elég fontos összefüggéseket fogunk találni. Ma már nem csak a kulcsszavak megfelelő használatáról szól a SEO. A keresők sem csak erre koncentrálnak. Figyelik és értékelik a weboldalak használhatóságát (usability) is, vagyis hogy milyen élményt ad a látogatónak.

Menekülsz vs. konvertálsz

Ha már jártál a mellékelt ábrához hasonló webolda… online tartalmon, biztosan emlékszel a reakciódra. Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy azonnal rágyere, itt vagy nagyon régi, vagy hihetetlenül amatőr kivitelezésről van szó. Szívesen vásárolnál bármit is egy olyan cégtől, aminek így néz ki a weboldala? Nem. Még ha első lenne is a találati oldalon, nulla bizalmat építene benned. Ikszeled is ki, és nyitod a következő találatot. 

És ezzel meg is találtuk az egyik kapcsolatot UI és SEO között. Az elrontott, elhanyagolt UI elégedetlen látogatókat eredményez, akik azonnal el is hagyják az oldalt. Óriási lesz a visszafordulási arány, azaz Bounce Rate (az az arány, ami segít megmutatni mennyien lépnek le az oldaladról belépési oldal megtekintése után). Nem fognak időt tölteni az oldalon a látogatók, konvertálni meg pláne nem. Szem előtt tartva a Google irányelvét, miszerint Content is King, mi is levonhatjuk a következtetést: a rossz UI frusztrálja a látogatót, emiatt a SEO-ra fordított szinte minden erőfeszítés hiábavaló lesz.

Design vs. tartalom

Még mindig gyakori hiba, hogy a megjelenítéssel akarnak eladni a weboldalak és nem a látogató problémájára választ adó tartalommal. Igen, a látvány rengeteget számít. De ez nem minden. Nem szabad beáldozni a potenciális vásárlónk idejét, türelmét, figyelmét a “web design” oltárán. Rendkívül szép dolgokat lehet ma már a weben létrehozni, de nem attól lesz jó valami, hogy mindent megpróbálunk benne elsütni (mi vagy a designerünk).

Egy remek technika ennek orvoslására, ha elkezdjük kilőni a weboldalunk design elemeit. Szépen, egyiket a másik után. Mindenképpen CSS animációval kell megjelenítenünk a menüt? Tényleg kell 7-8 kép a nyitóoldali slide-ba? És még egy hírlevél pop-up is…csak mert most mindenki ezt csinálja? Ha le tudjuk úgy csupaszítani a designunkat, hogy ezek nélkül is van értelme, csak nyerni fogunk. Mik azok, amik még mindenképpen szükségesek az egyediség megőrzése szempontjából? Azokat kell javarészt megtartani. Minden más felesleges teher a látogatónak. 

Jó példa erre maga a google is. Szembeötlően kevés design elem van a nyitóoldalán. Észrevetted már, ugye?

Miért tesz ez jót a keresőoptimalizálásunknak? A Google robotjai is könnyebben fogják feldolgozni a tartalmainkat. Az ő erőforrásaik sem véglegesek. Megkönnyítjük a dolgukat, cserébe pedig szeretni fognak minket. Gyorsabb lesz a weboldal betöltési sebessége. Ez óriási előny, hiszen az internetezők legjava már mobilon fogyaszt tartalmat. Ha gyorsan kiszolgáljuk őket, nyert ügyünk van. Szívesen fognak visszatérni.

Egy ideje már az orrunk elé is tolja, hogy mikor jártunk utoljára egy adott oldalon. Vagyis biztosan nyilvántartja. 

Hogy pontosan hogyan és mire is használja fel ezt az információt, ezt leginkább ő tudja. Az biztos, hogy megpróbálja kitalálni, neked milyen élmény lehetett az utolsó látogatás.

Design vs. tartalom – a tyúk vagy a tojás

Egy másik best practice, amivel sajnos elég ritkán lehet találkozni, hogy amíg nincs meg a tartalom, nincs meg a kommunikálandó infó, addig nem kezdünk el webdesignt tervezni. Ennek óriási előnye, hogy nem mi kell a már meglévő designhoz igazodjunk, hanem fordítva: a weboldal designját alakítjuk úgy, hogy az megfelelő eszköz legyen a kezünkben a kommunikációhoz. Magyarul: mi használjuk őt, ne ő minket. 

Nagyon szép példa erre egy ausztrál on-line ügynökség: amíg az ügyfelükkel együtt nem dolgozzál ki a tartalmakat, addig szó sem lehet nekiállni a látványterveknek. Az eredménye pedig az, hogy beszédes, egyértelmű, könnyen használható és értelmezhető megjelenítéseket tudnak nyújtani a látogatóiknak: https://www.webprofits.com.au

Itthon sajnos inkább arra lehet példát találni, hogy keresnek egy nagyon modern, nagyon menő, minden tematikára megoldást kínáló sablont, és abba próbálják beleszuszakolni a saját tartalmat. Ez sokszor meg is látszik az eredményen.

Mobile vs. desktop

Nem kérdés, hogy a mobil eszközök lassan átveszik az uralmat. Ezért már jó ideje a  mobile-first szemlélet a nyerő. 

A Google át is állt: elsődlegesen mobil verziókat preferálja. Erről tájékoztat is a Search Console.

Az sem kérdéses, hogy a weboldalunk user interface-e nem tud ugyanolyan lenni egy 1920×1200 pixel felbontású asztali képernyőn, mint a telefonunkon. 

Pontosabban tud ugyanaz lenni, de hogy nem ugyanazt az élményt fogja nyújtani, az teljesen biztos. Képes lesz a telefon is 

megjeleníteni a képernyőjéhez képest nagyobb felületeket is (pl egy weboldal desktopra készített változatát), csak éppen két kézzel kell majd zoomolni és jobbra, balra scrollozni. Ami mobilon piszkosul kényelmetlen.

Képzeld csak el, ha Google nem igazodna a mobilod képernyőfelbontásához?

Kód vs. tartalom

Ökölszabálynak mondható, hogy minél kevesebb kódot tartalmaz egy oldal, annál jobb. Természetesen ez úgy értendő, hogy mellette minden funkció tökéletesen és rendeltetésszerűen működik.

Amennyiben egy oldal 1000 byte, és abból 700 byte-ot foglal a a HTML és a CSS vagy Javascript, akkor a maradék 300 byte-ot fogja kitenni a szöveg. Ez egy 3:7-es, vagy 30%-os text-to-code arány.

Ha ez az arányszám egy weboldal esetén túl kicsi, akkor az oldal lassú lehet, sőt legrosszabb esetben akár egyes funkciók el is romolhatnak. Senki sem örül, amikor például mobilnetről túl sokat fogyaszt el egy adott oldal megnyitása, vagy hosszú másodperceket kell várnia a betöltésre. És ezt a Google is pontosan tudja, ezért jutalmazza a magas szövegarányú tartalmakat, és lejjebb helyezi a túl sok kód/túl kevés szöveggel rendelkezőket.

Érdemes hasonlóan felépíteni a struktúrát, mint ahogyan a designt építjük, minél kevesebb varázslat, éppen csak annyi, hogy a funkciók tökéletesen ellássák a feladatukat, és az oldal megkülönböztesse az egész vállalkozást a konkurenciától.

De hiába van sok szöveg az oldalon a kódhoz képest, még ezzel is könnyű elrontani a felhasználói élményt – ezt mutatja meg a következő pont.

Kevesebb vs. több

A szöveges tartalomnál nem aranyszabály az, hogy minél több legyen. Sokkal inkább minél több és jobb legyen!

Ennek az egyik legfontosabb eleme az, hogy mennyi a negatív space, tehát az a terület, ami nem maga a szöveg. Legtöbbször a szöveg körül a fehér helyközt szoktuk meg. Ebből pedig érdemes minél többet használni, mert a szem így pihenni tud a sorok között.

Ki szeret nagyon hosszú, soha véget nem érő bekezdéseket olvasni? Ki szereti azt, mikor a bekezdés végére elfelejti az elejét? Nem sokan.

Egy másik szöveggel kapcsolatos UX tipp az, hogy bár nagyon fontos a szöveg strukturálása, ezt sem szabad túlzásba vinni. Például érdemes kivastagítani a fontos részeket, de ha minden második szó ki van vastagítva, akkor az egész értelmét veszti. Hiszen minek akarjuk kiemelni a fontosat, ha egyszerűen minden fontos?

A minimalizmus nem az ördögtől való, és az olvasás egy tipikusan olyan dolog, ahol könnyű kizökkenteni az embert színes, mozgó elemekkel, túl sok aláhúzással vagy más zavaró elemekkel.

Nézd csak meg ezt az online marketing szótárt, mennyire letisztult, mennyire magától értetődő UX szempontból. Első ránézésre is egyből látszik, mi hol van, minek mi a célja.

Remélem a cikk átadta, hogy mennyire fontos a UX keresőoptimalizálás szempontból is, és hogy ma már a SEO szakemberek nem a robotoknak, hanem a felhasználóknak optimalizálnak.

Amennyiben bármi kérdésed van a témával kapcsolatban, lépj velem kapcsolatba!